Iskolai és internetes zaklatás
Iskolai zaklatás
Az iskolai zaklatás egyre nagyobb méreteket ölt a világban és mindez már nemcsak személyek interakciókra korlátozódik, hanem megjelenik az online térben is. A folyamatnak nagyon összetett hatásai vannak a gyerekekre nézve. Több esetben már akár fiatal gyerekeknél is megjelenhetnek a szuicid (öngyilkos) gondolatok, a depresszió. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a bántalmazás ilyen mély formája már patológiásnak tekinthető. Egyfajta személyek és szerepek közötti szociális deformációnak.
Miként is tud megjelenni az intézményekben a pszichoterror:
- gúnyolódás – csúfolódás
- piszkálódás
- lökdösés
- ellenségeskedés
- kiközösítés, kirekesztés
- az áldozat tárgyainak megrongálása
- megalázás
- megfélemlítés
- zsarolás
- kínzás
A bullying esetén egy folyamatos terrorizálásról, zaklatásról beszélhetünk, amely hosszú ideig tartó, rendszeresen ismétlődő, szándékos cselekvés a kiszemelt gyermek ellen. Az okai sokfélék lehetnek. Alapvetően és általánosságban az mondható el, hogy mindig van egy vezető, akihez tartoznak a követők és ez a csoport bántalmazza az áldozatot. Áldozat szerepbe jóformán bármelyik gyermek, bármivel kerülhet. Kutatások azt állapították meg, hogy az elszenvedők között nagyobb számban figyelhető meg a visszahúzódás, érzékenység, hátrányos szociális kompetenciák, önbizalomhiány.
John A. Piel nyelvi érettséget kutató vizsgálatai nagyon érdekes eredményeket mutattak a témában. Ő azt találta, hogy azok a gyerekek, zaklatók, akik viselkedésében megjelent a fizikai agresszió, nyelvi kompetenciáikat tekintve éretlenebbek voltak társaiknál. Ez pedig amiatt fontos, mert a nyelvi fejlődés az önkontroll fejlődésének is tekinthető. Továbbá ez arra enged következtetni, hogy azoknál a gyerekeknél, akik alacsonyabb nyelvi képességgel rendelkeznek, inkább jelentkezik a bántalmazás fizikai formája, mint a verbális és fordítva.
Online, internetes zaklatás - Cyberbulling
Az online platformok térnyerésével egyre gyakoribb probléma, hogy a zaklatás megjelenik a kibertérben is. Az arcnélküli, személyes kontakt nélküli zaklatás sokkal erőszakosabb tud lenni. Már általános iskola alsó osztályában megjelenő probléma, hogy a gyerekek csoportokat alakítanak ki interneten a másik „cikizésére”, fotókat, videókat készítenek, amelyet feltesznek a világhálóra. Gyermekünket fontos védeni ezektől, ehhez azonban nekünk is tisztában kell lenni a veszélyekkel. Mindenképpen lényeges a szülői kontroll a számítógép, tablet, telefon használatban is.
Hogyan ismerjük fel, ha bántalmazó vagy bántalmazás áldozata a gyermekem?
Fontos a gyermekünkre kiemelten figyelnünk, ha szélsőségesen megváltozik a viselkedése és nem úgy reagál a dolgokra, ahogy tőle megszoktuk. Ha egy cserfes, folyton beszélő, életvidám gyermek bezárkózik, hallgatag lesz vagy éppen fordítva, egy jó magaviseletű gyermek hirtelen kifordul magából, dührohamot kap. Gyakran a bántalmazó családi háttere zaklatott, sok esetben ő maga is bántalmazott szerepben van otthon.
Mit tehetünk szülőként, ha bántalmazzák gyermekünket?
1, Beszélgetés és bizalom
Nagyon lényeges, hogy minél többet beszélgessünk a gyermekünkkel. Fontos kiépíteni a bizalmat a szülő-gyermek kapcsolatban és tudatosítani gyermekünkben, hogy bármikor elmondhatja nekünk a problémáját. Figyelnünk kell arra, hogy, ha bármikor megnyílik előttünk, ne legyünk ítélkezők vagy elutasítók egy téma esetén sem, mert ez megrendítheti a szülő felé a bizalmat. A gyermek, ha elmondja a sérelmeit és problémáit, komolyan kell venni. Észre kell vennünk, ha ő szenved és nem szabad rá legyinteni, mert a későbbiekben ez szintén kiválthat bizalmatlanságot. Érdemes fejleszteni az érzelmi intelligenciát és az empátiát. Beszélni kell a hátrányos helyzetű gyermekekről, a sérültekről, arról, hogy vannak, akik másképp néznek ki vagy másképp reagálnak helyzetekre. Lehet ezzel kapcsolatban mesét olvasni, nagyobb gyerekek esetén filmet nézni együtt, majd megbeszélni. Nyitottnak kell lenni a kérdésekre és válaszolni ezekre.
2, Példamutatás és határozottság
Amennyiben gyermekünk bántalmazás áldozata, fontos, hogy érezze a család támogatását, a higgadt, de határozott szülői fellépést. Legtöbbször maga a félelem és a magányosság érzése táplálja tovább az iskolai zaklatást. Lényeges a szülői példamutatás, hogy ezen keresztül lássa a gyermek hogyan tudja megvédeni magát. Kiemelkedően fontos az önbizalom növelése és tudatosítani gyermekünkben, hogy van értelme kiállni magáért. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy túlnő rajtunk ez a probléma és nem tudunk a gyermekünknek segíteni, akkor érdemes szakember segítségét kérni.
3, Tartalmas időtöltés és fizikai aktivitás
A családok nagyon sok időt töltenek televízió és internet előtt, sokkal kevesebb a tartalmas beszélgetés, illetve hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a gyermekünkre, hogy egy kis felnőtt és sok olyan, korosztályának még nem való tevékenységbe bevonni, amelyet ő félre tud értelmezni. Én nem vagyok híve a képernyőmentességnek, megvan ennek is a megfelelő helye, ideje és módja. Azonban nem szabad, hogy ez egyfajta pótcselekvés legyen. A képernyő előtt töltött idő háttérbe szorítja a fizikai aktivitást, amely egy gyermek fejlődésének szempontjából kiemelkedően fontos. A mozgásszegény életmódból adódóan sok feszültség marad a gyermekben, illetve a tartalmak feldolgozása, amelyekkel találkozik és nincs kivel megbeszélnie, szintén frusztráció okozója lehet. Az otthoni feszült légkör is hatással van a gyermekekre, kiváltképpen, ha nem tudja a gyermek mi történik, csak érzi, hogy valami nincs rendben.
Család szerepe
A legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyermeke kiállna magáért és egy erős, határozott személyiség lenne. Mint sok esetben, itt is nagyon fontos az otthoni minta. Az a gyermek, akinek a családban nem lehet más véleménye, mint a szüleinek, az iskolában sem fogja tudni érvényesíteni az akaratát. Amit otthon tapasztal magával kapcsolatban, az épül be elsődlegesen az énképébe. Ehhez mérten fog viselkedni az iskolában is. A családi biztonság, az otthon biztonságának megteremtése nagyon fontos a gyermekünk megfelelő lelki fejlődését illetően.
Megtartó ereje van az otthoni közös rituáléknak, az együtt töltött hasznos időnek, a közös játéknak. De annak is, hogy ha konfliktus van, akkor azt megfelelően tudja a család kommunikálni. Fontos, hogy a gyermek ne csak a feszültséget és magát a konfliktust lássa, hanem azt is, hogy ezeket hogyan lehet megoldani. Fontos az anekdotázás, az, hogy minél többet tudjon magáról, a születéséről, a tágabb család történeteiről. Kisebb gyerekekkel is érdemes bábozni, szerepjátékozni, hagyni, hogy ők alakítsák a cselekményt. A fejlesztő hatás mellett, több belső konfliktust is könnyebb számukra kijátszani, mint akár elmesélni.
Krajnyákné Csorba Fanni
Felnőtt és gyermek rajzelemzési szakértő, viselkedéselemző