Vásárló belépés
Kategóriák
Feliratkozás különleges ajánlatokhoz
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Ingyenes szállítás 15.000 Ft-tól

Bababolt ingyenes házhozszállítás

 

Bababoltunk elnyert díjai

Ország Boltja 2019 Minőségi díj Baba-mama kategória III. Helyezett

BabaMarket legjobb bababolt

 

Fizetési lehetőségek
BabaMarket - Blog oldal
2020.03.21 17:14

Félelem megjelenése gyermekkorban

Félelem gyermekkorban

Félelem kialakulása

A félelemről már kiderült, hogy egy döntő fontosságú emóció, amely az evolúció során megvédett minket és így sikerült életben maradunk. Tehát a fajfenntartás miatt is nagyon fontos. Ez az érzés a veszély elkerülésére ösztönöz és egyben aktivizálja a szervezetet, azaz gondoskodik a szükséges energiáról. Azonban ennek is van egy egészségtelen megjelenése, amikor már hátráltat és kínoz, valamint ártalmassá válik. Az ilyen típusú dezorganizáló félelmek mögött rendszerint a személyiség legmélyére rejtett tényezők húzódnak meg. A félelemnek regrediáló hatása van. Ez azt jelenti, hogy a gyermek egy már meghaladott fejlettségi szintre esik vissza. Például, erős szorongás félelem hatására egy már szobatiszta gyermek akár újra bepisilhet.

A család elindul szánkózni, mindenki nagyon várja és izgatottan készülődik. Csak a kisgyermek áll riadtan és pici szorongással figyeli a családi izgatottságot. Megérkeznek a célhoz és a gyermek behúzza a féket. Jelzi, hogy fél, hogy nem akar szánkózni, ez nem neki való. Sok esetben a szülő erre a helyzetre agresszióval reagál, mert a gyermek nem az elvárásnak megfelelően cselekszik. Próbálja ész érvekkel meggyőzni, próbálja finomabban, próbálja erőszakosabban, a gyerek azonban egyre jobban belefeszül a szituációba. Néhány szülő nem méri fel, hogy mekkora félelem van a gyermekében és erőszakkal belekényszeríti a szituációba. Azonban a kényszerítés nem jó út, hiszen ettől a félelem csak erősödni fog. A félelemnek időre, megértésre és türelemre van szüksége, ahhoz, hogy a gyermek önállóan tudjon döntést hozni és átalakuljon ez az érzése. A félelem természetes. Nem létezik olyan gyermek, aki semmitől sem fél. Ilyenkor általában az fordul elő, hogy annyira szeretne a szülő elvárásának megfelelni vagy éppen annyira fél szembenézni az érzéseivel, hogy elfolytja. Ennek az elfojtásnak azonban súlyos következményei lehetnek. Az energia valahol utat tör magának. Ez megjelenhet a gyermekeknél éjszakai felriadásban, körömrágásban, kiabálásban, agresszióban. Ezek egészen felnőtt korig elkísérhetnek valakit, ha nincsen idejében kezelve a helyzet.

 

A félelmek csoportosítása

 

Félelem a fájdalomtól

A félelem ezen fajtáját, a gyermek még a legodaadóbb és leglelkiismeretesebb szülői gondoskodás mellett sem tudja elkerülni. Ezen félelmek irradiációja, azaz kiterjedése teljesen kiszámíthatatlan. Az a gyermek, akit megharap egy kutya, onnantól nem csak attól az egy kutyától félhet, hanem sokszor elkezd félni az összes kutyától vagy akár olyan szituációtól, ahol ez a trauma érte. Ebből következik, hogy a konkrét félelmek redukálásánál és megszüntetésénél nem csak a gyermekből kell kiindulnunk, hanem magától a félelem tárgyától is, ami előidézi ezt az érzést.

 

A félelmek ilyen típusa még iskolás korban is fennmaradhat. Ilyenkor a gyerekek sokszor a félelem leplezésével próbálkoznak. Érzi, hogy emiatt nem tud megfelelni környezete elvárásainak és megpróbálja valamilyen elfogadható indokkal magyarázni. Például azt mondja „Nem megyek focizni, mert nem szeretem a focit!”, pedig arról lehet szó, hogy fél a fájdalomtól és megpróbálja elkerülni azt a helyzetet, ahol szembe kerülhet a félelmével. Ezt a folyamatot projekciónak nevezi a pszichológia. Ilyen esetekben gyakran megromlott szülő-gyermek kapcsolatot lehet találni a háttérben. Ebben az esetben azonban a félelemnek ez a feldolgozása, szorongásos tünetnek értelmezhető.

 

Szeparációs félelmek

Az édesanya gyermeke gondozása közben rengeteg emóciót él át, amelyet gesztusában, mimikájában, szavaiban közvetít is. (Cole & Cole, 2006) A gyermek számára ezek rendkívül fontos reakciókészlet elemek. A csecsemő világképében még nem különül el az „én” és a „másik”, így amikor el kezd hiányozni számára az anya, megjelenik ez az érzés, az egy nagyon fontos állomás a fejlődésében. Ez a „másik” csoport csak később kezd el benne  differenciálódni. Saját magunk is megtapasztalhatjuk, amikor a 3-4. hónapos csecsemő fölé hajolunk a kiságyban, akkor még minden nevető arcra visszamosolyog. Egy 6 hónapos gyermek azonban már kizárólag az anyjára és a közvetlen környezetében élőkre reagál így.

 

Félelem a szimbólumoktól

A gyermeki gondolatvilágban megjelenő szimbólumok, természetes velejárói a belső képalkotási folyamatnak. Ameddig nincs meg ez a kép, maga a szimbólum sem alakul ki. Két éves kortól hat – hét éves korig a gyermek gondolkodásmódjára ez a képalkotás van hatással, így a szimbólumteremtés mindennapos és elkerülhetetlen. A szimbólumoktól való félelem egyik alapja, hogy a gyermek nem gondolja azt, hogy a mesében hallott történet befejeződik azzal, amikor becsukódik a könyv. A fejében tovább él és a szimbólumteremtő képességével tovább közvetíti ezt az őt körülvevő tárgyakra, személyekre. Ez azonban nem összetévesztendő a szimbolikus félelemmel, ami már valódi problémák és konfliktusok jelzője. Ennek jellemzője, hogy a konkrét félelem átvitele történik objektumokra vagy helyzetekre.

 

Excentrikus állatoktól való félelem

Hároméves korig a valós állatoktól való félelem megjelenése a jellemző. Ezután már a mesevilág fantázia teremtette állatai válnak központi alakká. Ez a természetes folyamat részének tekinthető. Azonban, ha három éves kora után is megőrzi az excentrikus állatoktól való félelmét, mint például oroszlán vagy tigris, akkor valószínűsíthető, hogy szimbolikus félelemről van szó. Tehát, a félelem valódi tárgya nem az állat, hanem valami vagy valaki más.

 

A sötétségtől való félelem

A három – négy éves korú gyerekek gyakran játszanak úgy, hogy becsukják a szemüket és azt kérik, hogy keressük meg őket. A gyermek úgy véli, hogy azáltal, hogy becsukta a szemét ő láthatatlanná vált. Ha ő nem lát, őt sem látják. A sötétség szeparációt jelent. Itt eltűnhet ő is vagy akár a környezete és ez a gyermek számára a legfélelmetesebb érzés. A villanykapcsolással azonban a gyermek már nem önmaga hozza létre a sötétséget és nem is tudja ezt megszüntetni, így felerősödik a szeparációs szorongás. Tehát ez a típusú félelem is elsősorban szimbolikus félelemnek tekinthető, mert a gyermek nem konkrétan a sötétségtől fél, hanem a szülő elvesztésétől, amit a sötétségre projektál át. A szeparáció mellett azonban még két félelemfaktor jelenik meg. Az egyik, hogy a sötétségben elvész a mozgás adta biztonság, a másik pedig, hogy felszínre jön a fantázia világa. A sötétségtől való félelem három éves kortól egészen kilenc, tíz éves korig szinte minden gyermeknél megjelenik.

 

Félelem gyerekeknél 

 

Szorongás

Több elmélet született már, hogy megkülönböztesse a félelmet és a szorongást. A tanuláselméleti megközelítés értelmében a félelem kiváltója egy közvetlen ok, addig a szorongás oka közvetett és távoli. A klinikus felfogás szerint a szorongás a külvilágban vagy annak valamely tárgyában keresendő, a szorongásé pedig belül a személyiségben. Kialakulhat a gyermeki személyiségnek egy olyan típusa, ahol a félelem már nem aktuális állapot, hanem tartós személyiségjegy.

 

A szorongó gyermek legfőbb jellemzői

  • minden feladatot, amelyben számára veszélyes helyzet alakulhat ki, vészhelyzetnek él meg és kudarcot lát benne
  • a szorongás mellett megjelenik az én alábecsülése

 

A gyermek értéktelennek tartja magát és nincs benne erő, amikor olyan helyzetbe kerül, ahol maga kell, hogy megoldja a feladatot. Nem a teljesítmény motiválja, hanem a kudarc és következmény elkerülése. Az iskolában elkezd alul teljesíteni és minden intellektust érintő feladatra igaz lesz ez. A gyermek elkezd védekezni és megjelennek a szimbolikus félelmek vagy akár kényszeres cselekvések. Súlyos esetekben fizikai betegségek is megjelennek.

 

Mit kezdjünk a félelemmel?

 

1. Odafordulás, megértés, meghallgatás!

Fontos, hogy valóban meghallgassuk gyermekünk félelmét, még ha ez számunkra apróságnak is tűnik, vagy nem is érzékeljük igazán félelemnek. Csak akkor fog megbízni bennünk, ha azt érzi, hogy komolyan vesszük és tiszteletben tartjuk az érzéseit és őt is. Fontos, hogy elfogadjuk a félelmét és ne próbáljuk azt mondani, hogy de „ettől nem kell félni”. Próbáljunk meg a gyermekünk mágikus gondolkodásába helyezkedni és onnan megoldást javasolni a helyzetre.

#tipp: Sok óvodás gyermek fél a sötétségtől. Érdemes egy varázsigét kitalálni és elmondani, amely majd egy mágikus erővel veszi körül a házat, így semmi rossz dolog nem tud áthatolni rajta.

 

2. Mondjuk el, hogy nekünk is vannak félelmeink. Mutassunk példát!

Érdemes erre időt szánni és megbeszélni, hogy nekünk is vannak olyan helyzetek, amikor félünk és hogy mi hogyan birkózunk meg ezekkel.

 

3. Adjunk információt!

A félelem egyik legnagyobb ellensége az információ. Hiszen minél többet tudunk valamiről, minél nagyobb az ismeretbázisunk, annál kevésbé félünk tőle, hiszen az ismerősség érzése erősebb lesz. Azonban fontos, hogy ne ez legyen a sorrendben az első. Először mindig hallgassuk meg a gyermekünk, figyeljünk rá oda, erősítsük meg őt és csak utána fókuszáljunk az információkra, amelyeket adni szeretnénk. Segítsünk neki bizonyos helyzetek megoldásában való gondolkodásban. Alakítsunk ki együtt stratégiát. Ne érezze magát egyedül, azonban érezze, hogy részese volt a megoldásnak. Ezzel nyer majd egyre nagyobb bátorságot.

 

4. Ne minősítsük!

Ne alázzuk meg a gyermeket, ne tituláljuk félősnek, anyámasszony katonának…stb. Ezzel csak az önbecsülését és az önbizalmát romboljuk.

 

5. Semmiképpen se hagyjuk egyedül a problémával!

Amennyiben úgy érzékeljük, hogy a gyermekünk félelemei, szorongása negatív befolyással van az életére, hosszú ideig fennáll és a szülői segítségnyújtás nem vezet eredményre, mindenképpen javasolt szakember felkeresése, hiszen a probléma minél tovább áll fenn, annál nagyobb gondot tud okozni a későbbiekben és annál jobban el tud hatalmasodni.

 

Feldolgozott szakirodalom:

Dr. Ranschburg, J. (1995). Félelem, harag, agresszió. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Isabelle Filliozat (2018). Gyermekünk érzelmeinek sűrűjében. Nyíregyháza: Ursus Libris Kft.

 

 

Krajnyákné Csorba Fanni

Felnőtt és gyermek rajzelemzési szakértő, viselkedéselemző

Facebook elérhetőség

Áraink bruttó árak és minden esetben tartalmazzák az ÁFÁ-t. Árváltozás jogát fenntartjuk!
Akciók a készlet erejéig érvényesek és kiskereskedelmi mennyiségre vonatkoznak!
Az oldal használatával elfogadod a BabaMarket bababolt felhasználási feltételeit.
A weboldalon szereplő minden szöveges és képi információt szerzői jog véd.

xyz